Főzőcske ízesen tálalva

Tómelléki gulyásleves

Ez az étel is itthon készült, úgy megszokás szerint, első felindulásból gyújtottam alá a bográcsnak. 

Előkészítettem annak rendje szerint a hozzávalókat. Bánatimban indultam neki most a főzésnek, mert vannak idők, mikor a madár hajnali ékes csicsergő szavára sem vidulok föl úgy, mint ahogy az tőlem elvárható volna itt, Örvényes házbéli nyugalmában.

Szóval fordultam én főnek, meg lenek, a szükségeset mind elvégeztem, mit erre a napra jónak találtam.

Aztán pislogtam, magasan volt a napnak járása, augusztus tizenhetedik napjának delét már elharangozták. Mitévő legyek mostan, hogy abba a kerékvágásba valahogyan vissza vetődjek, mely életem folyását előre fele igazgatja?

Az utat találni bajos, mikor már számlálhatatlan a napok sorjázása, hogy egymagam kell lengedezzek a szélnek kedve szerint.

Ezen hányódtam, hát egyszer csak belebokrosodtam én egy villanás idő alatt ennek a gulyásnak a főzésébe. Morzsikám, Bodrikám el volt kámpicsorodva a nagy melegtől, a szuszogás és nyújtózkodás hervasztotta őket az asztal alatt. Nem igen szaporáztak kifelé, így hogy a tatár nem hajtotta őket.

Én is hajlottam gondolkodni egy kis szúnyókálásra, de arra jutottam, hogy az a gulyás bizony meg nem rottyan, ha én most a párna keresésére indulok.

A naptól roppanósra szikkadt gyújtósnak valót nem volt nehézség találni, a vastagja meg ott várt hasogatva. Pattant a szikra egyszerre, aztán a jófajta parázs se váratott estig.

A gulyásba valókat most nem sorolom, ismeri annak részleteit minden hazámbéli ember. Aki nem járatos, annak egyszer elmondok mindent az esti tűz mellett, mikor muzsika szól hozzá.

Azért lett ez tómelléki, mert előzőleg halat sütöttem paprikás lisztben, így megkívántam érezni annak ízét ebben a gőzölgő jó illatban. Erre megágyaztam a tányérban ennek a gulyásnak abból az ízes halból. Olyan rotyogósat merítettem rá, hogy az bizony elsőre fújdogálva sem kerülhetett volna kanálba egy ideig.

Kivártam türelemmel, majd mikor alkalmasnak mutatkozott, kézbe vettem azt a mély tányért és búcsút intettem a keserűségnek.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat