Főzőcske ízesen tálalva

A fűszeres doboz

Eltévelyedtem már sokadjára a fűszeres dobozban, mármint kerestem valamit és nehezen találtam rá. A konyhában ne legyen ekkora káosz, förmedtem el magam. Útra keltem, somfordált bennem, hogy rendrakás lesz ebből. Beszorulok majd ismét a házba, már mínusz recseg reggelente. Kedvemre való üvegcsékre leltem. Úgy léptem a boltba, hogy tudtam ott lesz mit szeretnék. Meg is lepett most, hogy tényleg vártak rám, csintalan kuncorogtak a polcon, vicces beszélgetés lehetett köztük, mert mindenki mosolygott.

Rájuk köszöntem illendőn, aztán mondtam: Megindulhatunk haza Örvényesre. Úgy lett. Szépek mind. Már teszegetem beléjük mit akartam.

Megírókáztam az üvegeket, bekerülnek a fűszerek a nevük alá.

Számontartok többet, húsz-egynéhány lehet azt gondolom. Ma orromhoz emeltem őket, nagy örömöm lett belőle. Így szárítva, hosszan tartva is ők azok maguk.

Pillantgatok is nyugtomban arra a fűszeres polcra.

Ezen a kárpát-medencei éghajlaton úgy kezdődik az étel előszörre, hogy: só, bors, hagyma, paprika. Ide sorakozik bé a paradicsom, amint a lecsót megkívánom frissibe, hát őket veszem.

A kendermagos alól a tojás is passzol, kolompér is kerül közibe, ha kitartó munkára szánom magam. Ha estvélig tervezek, úgy szalonna még kockázva, pirítva. Ezekkel tán kihúzom míg bukik a nap.

Aztán megtudjátok a reggelek sem egyazon módra vannak megformázva, mint a napi dolog sem. Ezért, vagy másért talán a kívánság is eltér midőn a pocak apadni már nem akaródzik. No erre a felismerésre ágaskodva láttam jónak betérni abba az üveges boltocskába.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat